akciós ABAC kompresszorok az AirMaster-től!
TERMÉKEK
KOMPRESSZOROK
SŰRÍTETT LEVEGŐ KEZELÉSE
LÉGHÁLÓZAT
LEVEGŐS SZERSZÁMOK
  • légkulcs
  • csavarozó
  • csiszoló
  • fúró
  • KONDENZÁTUM-KEZELÉS
    EGYÉB
    quotation.jpg sűrítő_243-83.jpg kosár2.jpg
    Egyenesen a lényegre!
    Ha tudja milyen kompresszorra vagy ki-egészítőre van szüksége, itt egysze-rűen kérhet testreszabott árajánlatot
    A kompresszorokon túl...
    Szerviz, helyszíni felmérés, bérbeadás, csereberendezés...
    Válogasson kedvére!
    Akciós termékeink mellett kompresszor alkatrészeket, légszerszámokat, csatlakozókat vásárolhat közvetlenül
    KOMPRESSZOR AZ ELMÉLETBEN

    A kompresszor (régebben gázsűrítő) egy olyan gép, mely erőgéppel meghajtva növeli egy gáz nyomását és csökkenti térfogatát. A kompresszorok működése hasonló a szivattyúéhoz, mindkettő növeli a közeg nyomását, mindkettő képes csővezetéken keresztül a közeg szállítására, csak míg a szivattyúk a gyakorlatilag összenyomhatatlan folyadékokkal dolgoznak, a kompresszorok összenyomható gázokat szállítanak.
    A kompresszor működése folyamán a gáz a végnyomástól függően felmelegszik. A szakirodalom általában megkülönbözteti a kisebb nyomást előállító fúvókat a tulajdonképpeni kompresszoroktól, annak alapján, hogy igényelnek-e visszahűtést vagy sem. Egyébként a fúvók és kompresszorok azonos működési elvvel rendelkeznek.

    A kompresszorok főbb típusai:

    Térfogatkiszorításos elven működő kompresszorok
    • Forgattyús mechanizmust használó kompresszorok
    • Rotációs kompresszorok
      • Csavarkompresszor
      • Csúszólapátos kompresszor
      • Roots-kompresszor
      • Enke-kompresszor
      • Forgókarmos kopmpresszor
      • Vízgyűrűs kompresszor
      • Spirálkompresszor
    Áramlási elven működő kompresszorok
    • Radiális („centrifugál”) kompresszor
    • Axiális kompresszor
    Dugattyús kompresszor
    A dugattyús kompresszorok működése hasonló a dugattyús szivattyúkéhoz. A forgattyús mechanizmus által hajtott dugattyú hengerben végez alternáló mozgást a hengerfejen egy vagy több szívó és nyomószelep helyezkedik el. A szelepek vagy a gáznyomás különbsége vagy a gőzgépekhez és dugattyús motorokéhoz hasonló vezérlés nyitja-zárja. Ha a dugattyú a felső holtponttól az alsó felé (az ábrán balról jobbra) halad, a nyomószelepek zárva vannak, a szívószelepek nyitnak és a kisnyomású gáz beáramlik a hengerbe.
    Az alsó holtpontnál a szívószelepek bezárnak, a dugattyú felső holtpont felé haladásakor a hengerbe zárt gáz térfogata csökken, nyomása nő. Amikor a hengerben lévő gáz nyomása eléri a nyomótérben lévő gáz nyomását, a nyomószelepek nyitnak és a gáz kiáramlik rajtuk keresztül a nyomóvezetékbe.

    A gáz visszaáramlásának megakadályozására a dugattyú és a dugattyúrúd is megfelelő tömítéssel van ellátva. A dugattyús kompresszorok több fokozatban igen nagy nyomás előállítására is képesek. Például a folyékony levegő előállítására használt Linde-eljárásban a levegőt 200 bar nyomásra komprimálják, az ammónia szintézishez a nitrogént és a hidrogént 200-300 bar nyomásra sűrítik. A többfokozatú kompresszorok hengerei a nyomás növekedésével egyre kisebb átmérőjűek lesznek. A dugattyús kompresszorok általában hatékonyabbak más kompresszoroknál, de méreteik nagyobbak és üzemük zajosabb, mint a rotációs kompresszoroké. A dugattyús szivattyúk működése pulzáló, ez veszteségeket (a gázoszlopot minden löketnél fel kell gyorsítani) és zajos működést okoz.
    Tulajdonképpen a membrános kompresszorok is dugattyús kompresszorok, azonban ezeknél a dugattyú és dugattyúrúd tömítésének szerepét a hajlékony membrán veszi át, ami tökéletesen elvélasztja a nyomóteret a környezettől. Hátrányuk, hogy a membrán korlátozott szilárdsága miatt csak kisebb nyomást bír ki. Előnyük, hogy volumetrikus veszteség nélkül képesek működni, ezt költséges, agresszív vagy mérgező gázok szállításánál használják ki.
    kompresszor_pumpa.png
    Kompresszor pumpa metszete
    Csavarkompresszor
    A csavarkompresszorok két megfelelően kialakított profilú egymáshoz kapcsolódó csavarfelülettel rendelkező forgórészt tartalmaznak. A csavarszivattyúkban a gáz áramlása tengelyirányú. A működésnél megfigyelhető, hogy a beszívott gáz térfogata csavarkompresszorban nem változik, kompresszió csak akkor történik, amikor az utolsó kapcsolódó felületpár szétválik és a kompresszorban mozgatott gáz-adag összeköttetésbe kerül a nyomóvezetékkel. Ez azonban nem jár pulzáló nyomásváltozással, a csavarkompresszor üzeme kevéssé zajos. A kompresszor ház és a csavarok fejszalagja között elkerülhetetlenül rés van, melyen visszaáramlás történik, ennek a nem kívánt szivárgásnak a mértékét a többszöri kapcsolódás labirint-tömítésként csökkenti. A csavarkompresszorokkal folyamato üzemet szoktak tartani, lehetnek stabil beépítésűek és hordozható kivitelűek. 2 kW-tól 350 kW teljesítményig és kis nyomásoktól 13 bar-ig használatosak.
    csavarkompresszor.gif csavarkompresszor_2.gif
    A csavarkompresszor asszimetrikus rotorjainak működése
    Nyomásnövekedés a rotorházban

    Csúszólapátos kompresszor
    A csúszólapátos kompresszor hengeres házból és benne excentrikusan elhelyezett hengeres forgórészből áll. A forgórész két véglapja a ház síklapú fedeleihez fekszik fel kis réssel. A forgórészben radiális hornyok vannak, melyekbe a csúszólapátokat (lamellákat) helyezik el. A csúszólapátok külső élét forgás közben a ház hengeres csúszógyűrűi vezetik meg. A forgórész és a ház között sarló alakú tér alakul ki, melyet a csúszólapátok különböző térfogatú, egymástól eltömített cellákra osztanak. A forgórész körbefordulása alatt egy-egy cella térfogata egy legnagyobb és egy legkisebb érték között periodikusan változik. A háznak azon a részén, ahol a cella térfogata növekszik, szívónyílást helyeznek el, a csökkenő térfogatú részen pedig nyomónyílás van kiképezve. A szívónyíláson a cella fokozatosan megtelik kisnyomású gázzal, mely a nyomóoldalon a cella fokozatosan csökkenő térfogatából kiáramlik.
    A csúszólapátos kompresszor kis nyomások és kis teljesítmények esetén versenytársa a dugattyús kompresszornak, gázszállítása egyenletesebb, szerkezete egyszerűbb. Hátránya a onyolultabb gyártás, rövidebb élettartam és a nyomás növekedésével fokozódó visszaáramlás a tömítetlenségeken. Egy fokozatban 4 bar-ig, két fokozatban 8-10 bar-ig használják. A csúszólapátos kompresszor vákuumszivattyúként is működtethető.
    Spirálkompresszor
    A spirálkompresszor háza és forgórésze is egy-egy azonos geometriájú spirálgörbéből áll. A forgórész és a ház tengelye excentrikusan helyezkedik el, úgy, hogy a két alkatrész többszörös érintkezésbe kerüljön egymással. Ilyen módon a két spirál a közbezárt teret több egymástól tömített cellára osztja hasonlóképpen, mint a csavarszivattyúnál, csak most ezek a terek egymáshoz képest egy spirális görbe mentén helyezkednek el szemben a csavarszivattyúval, ahol tengelyirányban sorakoznak. A forgórész bolygó mozgása (a forgórész a saját tengelye körül nem fordul el) során a cellák fokozatosan vándorolnak a spirális mentén kiszorítva a gázt. A spirálkompresszorokat kompresszorként, vákuumszivattyúként és szivattyúként is lehet használni. A spirális görbe geometriája lehet evolvens vagy Arkhimédészi spirál vagy más spirális hibrid görbe.
    spirálkompresszor_scroll kompresszor.gif
    A spirálkompresszor/scroll kompresszor működése
    Radiális kompresszor
    A radiális kompresszor vagy radiálkompresszor hasonlóan működik a radiálventilátorhoz. Csigaházban tengelyre szerelt forgórész, úgynevezett járókerék forog, mely tárcsa alakú hátlapból, ráerősített hajlított lapátokból és esetleg előlapból áll. A gáz a csigaház elején lévő csonkon keresztül lép be tengelyirányban. A csigaház szívócsonkja után terelőlapátok vezetik megfelelő irányba a gázt. A forgórészben a gázáram felgyorsul, kinetikus energiája megnő. A gáz sugárirányban hagyja el a járókereket, a csigaház összegyűjti a kiáramló gázt és a nyomócsonk felé irányítja, mely egy diffúzor (bővülő keresztmetszetű csődarab), ebben a gázáram lelassul, kinetikus energiája részben átalakul potenciális energiává: nyomása megnő.
    A radiálkompresszorokat általában olyan helyen használják, ahol folyamatos üzem van: olajfinomítókban, földgáz feldolgozásánál és szállításánál, vegyi üzemekben, de sok gázturbinába és turbofeltöltőbe is radiálkompresszort építenek be. Teljesítményük 75 kW-tól néhány ezer kW-ig terjed, több fokozat esetén az előállított nyomás 700 bar értéket is elérheti.
    Axiális kompresszor
    Az axiális kompresszor vagy axiálkompresszor forgórészén több sorban ívelt, szárnyprofil alakú, álatalában csavart lapátok, a futólapátok helyezkednek el, melyeket ugyancsak több sorban ellenkező irányban hajló, ugyancsak szárnyprofil alakú állólapát-sorok követnek. Minden futólapát-sor után állólapát-sor következik. A futólapát-sort és az utána következő állólpát-sort fokozatnak hívják. Az axiálkompresszorok mindig többfokozatúak. A sűrítendő gáz tengelyirányban lép be a kompresszorba és tengelirányban is távozik. A futólapátok felgyorsítják a gázáramot és érintőirányban elcsavarják az áramvonalakat. Az állólapátokon a gázsebesség csökken és az áramlás iránya visszafordul tengelyirányba előkészítve a gázáram belépését a következő fokozatba. A kompresszor keresztmetszete az áramlás irányában haladva fokozatosan csökken, mivel a gáz nyomásának növekedésével fajtérfogata csökken az axiális sebességet viszont a kompresszor teljes hossza mentén állandó értéken célszerű tartani. Általában 5 fokozatnál többet építenek be és az elérhető végnyomás a belépő nyomás négyszerese is lehet. Ez a nyomásviszonyszám.
    Az axiálkompresszorok jó hatásfokú gépek, tervezési munkapontjuk közelében a 90%-ot eléri. Hátrányuk a viszonylag költséges előállítás, sok alkatrészből állnak, gyártásuk a jó hatásfok érdekében nagy pontosságot igényel (a gáz visszaáramlásából származó veszteség annál kisebb, minél kisebb a rés a kompresszor ház fala és a lapátok között, valamint a tengely tömítéseinél.
    Axiálkompresszorokat használnak közepes és nagy gázturbináknál, földgáz távvezetékek kompresszor állomásainál és egyes vegyiműveknél. Repülőgéphajtóműveknél előnye a radiálkompresszorokkal szemben, hogy kisebb az áramlás irányának merőleges keresztmetszetük.
    Axial_kompresszor.gif
    Az axiál kompresszor működése
    A kompresszor üzeme
    Amikor egy gáz a kompresszoron átáramlik és nyomása megnő, ezzel együtt fel is melegszik. Ha a kompresszor tökéletesen hőszigetelve lenne a környezetétől, a rajta keresztüláramló ideális gáz izentropikus állapotváltozást szenvedne, ami azt jelenti, hogy olyan folyamat zajlana le, melynek során entrópiája nem változik. A valóságos esetben mindig vannak veszteségek, emiatt a folyamat még áramlási elven működő kompresszoroknál is politropikus.

    Néhány alkalmazásnál, így gáztubináknál, turbofeltöltőkben előnyös, hogy a kompresszorban felmelegszik a gáz, azonban például pneumatikus működtetéshez vagy gáz cseppfolyósításhoz használt kompresszornál a felmelegedés káros. Ez különösen igaz a dugattyús kompresszorokra, ugyanis a meleg gáz térfogata is nagyobb, így adott méretű dugattyús kompresszor kevesebb meleg gázt képes szállítani. Ilyen esetekben a gázt visszahűtik. A hűtés vagy belső hűtés, melynél a kompresszor háza úgy kialakítva, hogy abban hűtővíz kering, vagy az egyes fokozatok közt külső hőcserélőbe vezetik a gázt, melyben lehűl és csak utána jut a következő fokozatba.
    Forrás: Wikipedia

    ugrás az oldal tetejére


    A weblap a WEB-SET rendszeren üzemel. Készítette a BIT-Hungary Kft.